- ELTŰŰŰNT!!! – A sikoly végigzengett az egész lakáson. Még a halak is megdermedtek az akváriumban. A konyhapulton hagyott kristálypohár fala megrepedt, és egy pillanatra néma csönd lett. Aztán jött a következő.
- HOL VAAAN?! – Hayden ordibálva trappolt körbe a nappaliban, és úgy hadonászott a karjával, mint egy szédült, színes madár.
- Mi az istent ordibálsz, te marha?! – hördült fel Hessus, aki még az első sikolynál elejtette a könyvét.
- ELTŰŰŰNT!! – kiáltotta kétségbeesetten az apró barnahajú fiú ismét, és most már olyan gyorsan hadonászott a karjaival, hogy csak két elmosódott, tarka félkör látszódott belőlük.
- Mi a vihar van már megint? – Donnie is előkerült, nyomában az értetlen képet vágó Andreasszal. A kérdést egyértelműen Hessusnak címezte.
- Én sem tudom – rázta a fejét a kérdezett, és lehajolt a könyvéért.
- NINCS MEEEEG! – Hayden most már körbe-körbe futkosott.
Kivágódott a kilencedik hálószoba ajtaja, és egy láthatóan ideges Navan rontott ki rajta. Teljesen meztelenül.
- Mi a jó magasságos faszom ez a ribillió?! – fakad ki. Lucas hasonló öltözetben támolygott ki a szobából, és nyögve beletúrt a hajába.
- Hangos vagy, tökmag... – morogta. Odaballagott Navanhoz, átölelte hátulról és beletemette az arcát a hajába – Menjünk visszaaa...
- Most komolyan, mi a halál baja van? – bökött Andreas Haydenre, aki immár csak artikulálatlanul ordibálva futkosott körbe-körbe, és csapkodott a karjaival.
Mindenki csak a vállát vonogatta.
- Hayden... Hayes, drága, mi a fene bajod van? – kérdezte szelíden Donnie, pár méterre megközelítve a megkergült vámpírfiút, de az ügyet sem vetett rá.
- Ehh... – Hessus feltápászkodott a kanapéról, és odaballagott a vöröshajú művészhez – Rossz taktika, így sosem fog figyelni rád. Megmutatom, hogy kell csinálni. Figyelj!
Azzal odament az öccséhez, és egy egyszerű mozdulattal kigáncsolta. Hayden mintaszerű orraesést mutatott be. Hangos puffanással elterült a padlón, és ott is maradt.
Hessus a lábával megfordította a kis testet, és lehajolt hozzá.
- Mi a bajod?
Hayden csak nyöszörgött.
- Mi a bajod?
- Eeeltűűűnt...
- Mi tűnt el?
- A JéhézusMahackóóó... – hüppögte a fiú. Hessus felvonta a szemöldökét.
- És ezért kellett ordibálni?
- De nincs meeeg...
Mindenki szinte egyszerre sóhajtott fel.
- Picsába.
- Most meg kell keresnünk?
- Van más választásunk?
- Hát nem nagyon...
- Hrmm...
- Ááááh...
- Nemáár...
- Na jó, gyerekek, szóródjunk szét és keressük meg! – kommandírozott Hessus
- Egy gatyát azért fölvehetek? – Navan úgy jelentkezett, mint egy kisiskolás, habár magas, szálas termetével, fenékid érő, leizzadt hajával, és a testén egyértelműen szexre utaló jelekkel nem igazán hasonlított egy kisiskoláshoz.
Andreas kacéran rámosolygott.
- Mi az, szégyenlős vagy?
Navan megvonta a vállát.
- Tisztában vagyok vele, hogy átlagon felüli külsőm egyébként is elvonja mások figyelmét, meztelen valómban meg főleg figyelemelterelő vagyok, ezért inkább eltakarnám magam, hogy tudjatok a keresésre koncentrálni.
- Vagyis egy szál faszban kényelmetlen keresgélni.
- Pontosan.
A szőke fiú jelentőségteljesen végigmérte a társát.
- Ugye én is betársulhatok, ha végeztünk? Most így hirtelen megkívántalak...
Lucas kipillantott Navan válla mögül.
- Először engem dug meg – közölte rezzenéstelen arccal -, majd aztán téged.
- Nekem jó – biccentett Andreas, és összecsapta a tenyerét – Nnna! Navan, édesem, te varázsolj magadra egy nadrágot, mi meg álljunk neki keresni!
Mindenki szétszóródott. Navan eltűnt a szobák irányába, Donnieval a nyomában, Lucas a fürdőszoba felé indult el, Hessus a vendégszobánál kezdte, Andreas pedig a nappaliban állt neki a keresésnek. Hayden ottmaradt hanyatt fekve a nappali közepén.
Két és fél órába telt, mire átfésülték az egész lakást. Donnie volt az első, aki hörögve lefeküdt a magában motyogó Hayden mellé, a többiek pedig sorban követték. Először Navan csatlakozott, immár egy szál bőrnadrágban, majd Hessus, Andreas és Lucas is befutott.
- Basszameg.
- Hát basszameg bizony.
- Ez nincs meg.
- Hát nincs meg bizony.
- Basszameg.
- Hát basszameg bizony.
- Möööhh...
Lucas nyögve feltápászkodott, és a tarkóját vakarva beballagott a konyhába.
- Kér valaki valamit inni? – kiáltott át a válla fölött a hűtő felé tartva.
- Vodkát – vágta rá Navan a szemét dörzsölgetve. Lucas kinyitotta a hűtő ajtaját.
- Legyen inkább whisky – nyögte közbe Donnie
- Öhm, srácok...
- Tökmindegy, csak üssön.
- Srááácoook...
- Akkor abszint kéne, nem?
- SRÁÁCOOK!!
- Abból a házipálinkából van még?
- SRÁCOK!!! A kurva életbe is, megtaláltam!!! – Lucas egyhelyben toporgott a hűtő előtt, és úgy ordított, ahogy már régen hallották.
Ez egy csapásra felrázott mindenkit. Mintegy varázsszóra, felpattantak – Haydent kivéve, akit Hessus kapott fel a hónaljánál fogva – és odarohantak a hűtőhöz.
És ott volt. A Rózsaszín JézusMackó ott üldögélt a hűtőszekrény legfelső polcán, pont olyan kétségbeesett arccal, mint mindig. Hayden felsikoltott örömében, előrevetődött, megkaparintotta a plüssmacit és magához szorította.
- Megvan, megvan, megvan, megvan, megvan, megvaaaan... – kántálta fejhangon, majd hirtelen megmerevedett, és Lucasra emelte nagy, méregzöld szemeit – Te találtad meg...
A spanyol fiú idegesen megvonta a vállát, katasztrófát sejtve. Hayden felrikoltott, és lendületesen átölelte a még mindig meztelen fiú derekát.
- Kösziköszikösziköszikösziiiiii – sipákolt Lucas hasának sima, rézbarna bőrébe – Megmentetted az életem!
- Áh, nem tesz semmit... – motyogta Lucas, és óvatosan eltolta magától az apró fiút – Ha megbocsátasz, nekem most... öhm... dolgom van...
Jégkék szempár találkozott az izzó zöldeskékkel egy sokat sejtető pillantásban. Navan biccentett, és átkarolta a mellette álló Andreast.
- Bizony, nekünk most sürgős kefélnivalónk van a kilencesben – Navan mély étcsokoládé-hangjától Lucas alig láthatóan megborzongott. Az ír fiú azonban ez is észrevette, és halványan elmosolyodva intett neki – Gyere cicám, menjünk! Slàn agat, a rún!
Hárman eltűntek a hálóban. Donnie megcsóválta a fejét és visszaballagott a szobája felé. Hessus odasétált a kanapéhoz, felvette a könyvét, levetette magát az ülőalkalmatosságra, és ismét olvasni kezdett. Hayden hangosan lalázva táncikált körbe-körbe a JézusMackót lóbálva. A kilences hálószobából gyanús hangok szűrődtek ki.
Mindenki ismét boldog volt. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
